oldalak

2016. január 5., kedd

Életszilánkok


Visszatértem.
Stucky. És Loki/OC (szomorú mosoly az azonnal távozóknak). Buckyval még gyakorolnom kell az írást, mert nagyon rakoncátlankodott a kezeim alatt. A történetet senki ne vegye komolyan, ez csak egy bátortalan kikacsintás a hosszabb történetek és az OC világa felé. Ilyen kis csapatos szösszizé, talán kicsi Bucky központ...? Crack? Az én abszolút nem vicces humorom? Kicsivel több, mint három oldal.
(ennyire gyenge és össze-vissza storyt még nem írtam *búcsút int, és leöli magát*)
(a képnek nincsen sok köze a történethez de nekem tetszett)
Köszönöm a segítségedet, Gwen! <3



Bucky van.
Bucky most Bucky, és nem a Tél Katonája, hanem James Buchanan Barnes. Steve és a Bosszúállók nagy része bevetésen van, ezért egyedül kóricál az új (egy éves) főhadiszálláson. Steve és a barátja hozta ide, hogy biztonságban legyen (hogy az emberek biztonságban legyenek tőle, ezt Sam mondta). Ekkor találkozik velük először.

Lokiról már hallott, Thor hozta magával, hogy szem előtt legyen és törlesszen kissé a new york-i megszállás miatt. (Thor azt is mondta, hogy életveszélyben volt, és megmentette, de erről senki nem beszél.) Tony sokat morgott miatta, bárkinek, aki meghallgatta (ez többnyire Bucky vagy Vízió volt. De főképpen Bucky (bűntudata volt a szülei miatt). A többiek azonnal ott hagyták a francba, amint kiejtette a nevét a száján.) Clint egyszerűen megfenyegette Lokit, hogy ha tíz méternél közelebb jön hozzá akkor golyót röpít a fejébe.
Bucky figyelt, és gyűjtötte az információt. Másodjára járta körbe az épületet, amikor vele szembe jött az istenség, és ő azonnal lecövekelt. Úgy vonult, mint egy kiskirály, bőrből és fémből készített, bonyolult öltözetben, elhaladtában rá se nézett. Megállapította, hogy Loki magasabb, mint ő, ami bosszantó volt, mert Barnesnál szinte már minden férficsapattag az volt, még Tony is, amikor felvette a páncéljai egyikét (amiből jó sok volt neki). Dr. Bannerről nem is beszélve, elvégre Hulk jóval meghaladta a két és fél métert (néha felsejlett az emlékezetében a régi Steve, a maga százötvennéhány centijével, a vasággyal együtt ötven kilójával, a csapott vállaival és kilátszó bordáival). Hirtelen megállt és lassan felé fordult, erre Bucky önkéntelenül is a derekára erősített késre tette a kezét. Loki követte a mozdulatát, és jégkék szeme elégedetten megvillant és ijesztő, pszichopata mosolyra húzódott a szája. Biccentett, majd folytatta az útját, és eltűnt a sarkon befordulva. Barnes végig követte a tekintetével.

A másikról még soha nem hallott.
A Másikkal (Bucky így nevezi el magában), pár nappal később a konyha felé menet közben találkozott először (minden reggel, pontban nyolckor reggelizett, ezt Steve kérte, aki amint visszajött másnap már megint ment is el.). Fiatal férfi volt, rövid haját hátrazselézte, és kifelé bámult az ablakon. Bucky miközben elment mellette, nyugtázta, hogy végre ő sokkal alacsonyabb.

Bucky szerette nézni Steve-et, amikor aludt. Szerette nézni a szőke szempilláit, amik a csodásankék szemeit rejtették, az egyenes vonalú száját, ami legtöbbször résnyire nyitva van álmában. Puha az ujjai alatt, végig simítja. Steve kinyitotta a szemeit, és elmosolyodott.
- Itt vagy - Bucky összeérinti a homlokukat.
Steve a hajába tűr.
- Itt vagyok.

A háztetőn ülnek, Brielle kezében felparázslik a cigaretta, ahogy beleszív, öltönye felső része hanyagul lehajítva fekszik mellette, a karjába vésett furcsa hieroglifák sebhelyei fényesen villantak meg az ócska közúti lámpa fényben. Ők lettek a S.H.I.E.L.D. takarítói. Övék volt az a munka, amihez másoknak nem volt gyomra (és amiről senki nem tudott a Bosszúállók közül Natasha kivételével). Amikor hetedszerre voltak bevetésen, megkérdezte tőle, hogy miért hord mindig ilyen kényelmetlen ruhákat. Mániákusan felcsillanó szemekkel válaszolt
- Mindig legyél elegáns, még akkor is, ha tetőtől-talpig vér borít be - mondta és megigazította az inge ujját. A mozdulat kényszeredett volt.
Kifújja a füstöt, és átnyújtja a maradék szálat. Bucky elfogadta.
- A fájdalomra emlékszel? - élesen vizslatta őt, félrebillentett fejjel és számító, zöld tekintettel.
Füst. Elnyomja a csikket.
- Szinte csak arra emlékszem a legtisztábban. Azt meghagyták - hogy gyűlölte őket érte, és hogy gyűlölte Pierce-t és a Hydrát, akik kitörölték Steve-et. - Néha emlékszem még pár dologra. Egy-egy küldetésre.
- Zimniy Soldat - hunyorgott.
- Fogd be - a lány kegyetlenül elvigyorodott és közel hajolt.
- Fáj mi? Fáj, hogy ott van a fejedben, kitörölhetetlenül, és te nem tudsz mit kezdeni vele. Fáj, hogy megváltoztattak, és küzdened kell a régi énedért - halkan felkacagott, kinevette, és Bucky legszívesebben megütötte volna - Pedig az egész egyszerűbb, mint gondolnád - elhátrál, és elővesz egy újabba szálat. A hüvelykujjával gyújtja meg - Hé katona, akció van! És ha lehet, most hagy ne kelljen rohannom senki után, A fejesek idegrohamot kapnak az idegen szörnyetegek felbukkanásától.

A helyzet a következő volt: lebuktak. Totális volt és szégyenteljes.
A legutolsó küldetésük nem alakult a legszebben, elszámították magukat és mire észbe kaptak, már körül voltak véve. Bucky mechanikus karja félig leszakadt, a bordája is eltört, Brielle a lábát szorongatta, amiből ömlött a vér. A Hydra katonái csak jöttek és jöttek.
- Van még töltényed?
Brielle sziszegve átkutatta a zsebeit.
- Nincs.
- Akkor rábasztunk. Ragadd meg az alját - megfogja a másik ingét és két hosszú darabot letépett az aljából, nem törődve a nő elégedetlen morranásával. - El tudod kötni?
- Csak sérült vagyok, nem béna.
Újabb lövések következtek.
- Ha van valami trükk a tarsolyodban, akkor most előállhatnál vele.
Brielle fáradtan felnevetett.
- Azt hittem, nem kedveled a "trükkjeimet".
- Nem, ha rajtam csattannak.
- Jó, várj, összeszedem magam - mély levegőt vett és az elfeketedő kezét a talajra simította. Kiáltások és ordítások hallatszottak. Bucky elvigyorodott.
- Szép.
Aztán megjöttek Steve-ék.

Visszatérésük után komoly vita alakult ki, a kormány követelte rajtuk a károkat, amik a környező épületekben estek. Brielle a telefonját nyomkodta, néha ciccentve egyet, amikor olyat hallott, ami nem tetszett neki, Bucky meg egy szót sem szólt egész idő alatt, csak lehajtott fejjel hallgatta, néha Starkra pillantva, aki elmélyülten babrált a fémkar maradványaival és kerülte Steve tekintetét, aki viszont aggodalmasan várakozott a milliárdos háta mögött. Végül megállapodtak Tony javaslatára egy szép összegben a károk megtérítésére, aztán elmentek, hátra hagyva néhány burkolt fenyegetést a Bosszúállók projekt meglétére, ha még egyszer előfordulna ilyen (nem mintha lenne vér a pucájukban megszüntetni a csapatot, miután annyi szarból kihúzták már őket).
- Nos?
- Nos drága barátunk bármennyire is oda van a csili-vili karjáért, sikerült teljesen tropára tennie, ami nem kis teljesítmény. Szerencsétekre vagyok annyira zseniális, hogy simán meg tudom csinálni. Bár egy jó időbe fog telni, és ha már úgyis megkaparintottam, esetleg kissé fel is turbózhatom.
- Köszönöm.
- Nincs mit Barnes, neked és Kapinak bármit.
Nyílt az ajtó és Natasha lépett be, egyenesen Brielle felé véve az irányt.
- Végig veszekedtek?
- Mi mást tudnának? A végére engem vádoltak az akció sikertelen kimenetele miatt, de az elején még James volt a piedesztálon.
- Ki a fene az a James? - érkezett a kérdés Clint felől, (egyszerre szólal meg Buckyval, aki kikéri magának hogy Jamesnek legyen szólítva). Natasha lesújtó pillantást vetett rájuk.
- Felkészültél?
- Nem megyek.
- Hova nem mész? - Tony izgatottan ficergett és a hirtelen feszültté vált Brielle-t figyelte, árgus szemekkel.
- A fogorvoshoz. Drága csapattársunk...
- Natalia Romanova, ha...
- ... fél a mi pompás fogászunktól.
Stark és Barton felnyerítettek, az asztalt csapkodták és még Steve is alig bírta elrejteni a vigyorát. Bucky átszellemült arccal felállt és a félkarjába zárt a kémnőt. 
- Köszönöm. Köszönöm. El sem tudod képzelni, hogy mennyire hálás vagyok ezért az információért - az ideges társa felé fordult - és hogy te mit fogsz tőlem ezek után kapni, hühű! Félünk a csúnya fogorvostól? Semmi gond, ha szeretnéd, elkísérlek, Bucky bácsi majd vigyázz rád. - megpaskolta a fejét. A nő idegesen elütötte a kezét.
- Tudod mit csinálja magaddal Barnes - sziszegte.
- Ne nekem köszönd, Loki volt a kis cserfes, aki kiadta ezt a titkot.
- Loki? - Brielle arcán a totális döbbenetet felváltotta egy sötét árnyék. - Elnézést, de most távozom. Holnap reggel találkozunk a fogorvosnál, Romanova. Mert én nem félek, akármilyen félistenke is nyilatkozta ezt. Kellemes napot - azzal sütty, már itt sem volt. Csend ült a társaságra, amit Clint tört meg egy kaján vigyorral.
- Na, Loki ma lecsúszott a szexről.
- Mármint kivel?
- És én még azt hittem, hogy zseni vagy, Tony - Bucky lassan ingatta a fejét.
- Ennyire vak vagy Stark? - a mesterlövész vigyorgott - Figyeljétek Lokit, amikor Fandral csapja Brielle-nek a szelet. Majd megöli a szemével.
- Ez nem bizonyít semmit, Fandral minden nőnemű egyénnek csapja a szelet, Loki meg mindenkit meg akar ölni. Egyébként is Brie meleg nem?
- Biszexuális - Barnes elvett egy almát a pulton lévő kosárból - azért hord férfiruhákat, mert abban jobban érzi magát. És utálja, ha becézik.
- Szégyentelenek vagytok ti férfiak, csak a teóriáknak éltek. Nekem - Natasha felemelte a mutatóujját - meg-cá-fol-ha-tat-lan bizonyítékom van arra, hogy ezek ketten kavarnak. 
Tony szeme megcsillant.
- Mennyire megcáfolhatatlan?
A beszélgetés ilyen irányultságának az örök jó Steve vetett véget, azzal, hogy kijelentette, nem illedelmes pletykálkodni senkiről. Meghagyták abban az illúzióban, hogy nem folytatták a távozta után.

Hozzábújt Steve-hez és mélyen beszívta az illatát. Ő volt a biztos pont, amire mindig támaszkodhatott, akiről tudta: biztosan nem fogja feladni őt. Soha.
- Te és Brielle...
- Csak barátok vagyunk, Steve.
- Tudom - megfordult és rámosolygott - örülök, hogy találtál magadnak egy legjobb barátot.
- Tévedsz, bár nagyon közel áll hozzám, de a legjobb barátom itt fekszik a karomban és hamarosan nagyon huncut dolgok fognak vele történni - Bucky puha csókokat nyomott Steve arcélére egyre közeledve a füle felé.
- Ó valóban? Akkor állok rendelkezésére Barnes őrmester.
- Oda vagyok érte, amikor őrmesternek szólítasz.  Amerika Kapitány.
- Ne szólíts így.
- Nagy Betűs Hős? Vagy legyen simán Kapitány? Ó, kapitány, kapitányom...
- Nem nézheted meg többet a Holt Költők Társaságát... uhh...- Steve a párnába fúrta a fejét, amikor Bucky megragadta a farkát.
- Nézd csak, mit találtam. Hangerő szabályozó... a gomb nem jó ide. Legyen vessző? Mit szólsz?
- Teljesen idétlen vagy.

A csapat, Bruce-szal a háttérben megbújva és Furyval meg Phil Coulsonnal kiegészülve, némán nézte végig Loki és Brielle másfél órás magánszámát, amely egy rendkívül apró dolgon robbant ki, folytatódott a vélt és valós sérelmeket egymás arcába ordításával (felemlegetve azt a bizonyos fogorvosos esetett), majd az egész egy rendkívül agresszív csókban ért véget (Fury pedig átnyújtott egy százast Coulsonnak). Thor kivételével senki nem lepődött meg ezen, de hát őszintén, a szőke félisten még azt sem vette észre, ha öccse egy hasonmást hagyott hátra, hogy annak öntse ki a lelkét. És nem is erőlködik, a nyavalyás, hogy valami igazán jó illúziót hozzon létre, ami már elviselhetetlen szemtelenség, de hiába mindegy, a Mennydörgés Istene vak, ha a drága testvéréről van szó. Barton már rengetegszer szólt Thornak, hogy a semminek beszél, de egyszerű szájtépés volt.
Amint végett ért Thor óbégatása, Bucky akkor tette fel a Nagy Kérdést.
- Steve, mit szólnál, ha megkérném a kezed?
- Boldog lennék és habozás nélkül igent mondanék.
- Akkor hozzám jössz?
Steve rámosolygott.
- Igen.

Az esküvő pont annyira volt nagyszabású, amennyire Steve szerette volna, ott volt mindenki, Brielle (aki vállalta a tanú szerepét, miután Bucky egy hetet könyörgött neki és minden fegyverét odaígérte), Loki, Tony (aki volt annyira kedves és állta az egész herce-hurcát), Thor és a barátnője, Jane, Bruce, Clint és Natasha, akik együtt érkeztek, a SHIELD-ből Fury, Coulson (aki sokszor használta a zsebkendőjét), Maria Hill, Coulson kis csapata, szóval mindenki.
Éppen, hogy túlestek a ceremónián, amikor befutott egy riasztás. Vagyis Dr. Doom, aki úgy gondolta ideje lenne egy kicsit terrorizálni a robotjaival New Yorkot.

Hát a Bosszúállóknál nincs megállás, igaz?

4 megjegyzés

  1. Először is: bármikor, bogaram!
    Másodszor: whooaaa! Hát ez remek volt. Nem kell félned az OC-től, Brielle nagyon jó lett és még szívesen olvasnék róla többet (meg a viszonya kialakulásáról Lokival, meg úgy minden), Bucky übermegacuki, és mindenki nagyon királyosan IC. A humor ütött, úgyhogy ne bántsd... Fury meg a százas, kész. XD
    Gratulálok a műhöz, nagyon tetszett :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a kritikád, és - ahogy ígértem - megírom neked a ficet Brielle-ről. :)

      Törlés
  2. Bucky és Steve. Hát mit lehet rájuk mondani? Főleg itt?! Annyira megahiperszuper aranyosak, hogy belehaloooook. :D És a többiek is. És az egész olyan jó volt, rendesen felvidított, szóval köszönöm, hogy olvashattam. :D (És ne haragudj, hogy semmi értelmeset nem írtam, de ez tényleg olyan jó volt, hogy kár lenne össze-vissza ragozni, meg aztán nem is sikerülne, annyira a hatása alatt vagyok. :D)
    Xoxo.Bri.
    Úúúú és érdekelne Loki és Brielle viszonya. :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. *beesik egy hónap késéssel* Tündébogár vagy, nagyon örülök, hogy tetszett. :3
      Ez a blogom bezárt, de itt a másik: http://poorweepingsouls.blogspot.hu/ ahova éppen most raktam fel egy új ficet. Remélem találkozunk majd ott is. :)
      Minden jót! :)))

      Törlés

© Halucynowaa | WS | X X X