oldalak

2015. április 12., vasárnap

Szecesszió



HalandóAU! Thorki, plátói, GwenPage-nek, kitartó és hűséges kommentjeiért. :)
Elásom magam, mert nem teljesen olyan, mint amit kértél, és ez borzasztó. Bocsi.



Halkan szemerkél az eső.
- Testvérek vagyunk.
Loki mosolya vérből van és fájdalomból.
- Mindketten tudjuk, hogy ez nem igaz.
(elvakultan hiszel thor a hazugságokban)
A parkban csak ő, és Thor voltak, az időjárás mindenkit hazahajtott. A szőke a földet figyelve rugdosott egy nagyobb követ.
- Ez bűn.
- Nem az. A szerelem soha - Loki mosolyában több lett a fájdalom, szeme kiüresedett. Thor felhorkantott.
- Ezt a te hazug szádból hallani, kissé hihetetlen.
- De most igazat szólok - Loki közelebb lépett, teste majdnem a másikéhoz ért - szeretlek testem minden egyes porcikájával, szívem minden egyes dobbanásával.
- Elég - megragadja erőseb és megrázta - elég... -elcsuklik a hangja - elég ebből az őrületből. Loki, nekem jegyesem van, és az apánk kitagadna, kérlek felejtsd el ezt az egészet.
Loki előre lendült, ajkait Thor ajkaihoz nyomta, Thor pedig engedett, vadul csókolták egymást, egészen beleszédülve.
- Mondd - Loki lihegett - hogy nem élvezted. Mondd ki és többet ilyet nem teszek.
- Loki...
- Mondd ki!
Thor lehunyta a szemét. Győzött benne a kötelesség, és a félelem.
- Nem élveztem.
Loki megremegett fájdalmában és hátralépett.
- Értem. Majd találkozunk még. Valamikor.
Thor szótlanul nézte, ahogy távozik.
Lokit legközelebb az esküvőjén látta újra hónapokkal később. Ott állt, leghátul a templomban, feketébe öltözve, hófehér arccal és tökéletesen.
- Akarod e ezt a nőt, hites feleségedül, és szeretni fogod, míg a halál el nem választ el tőle?
- Mit keresel itt? - Odin arca ellenséges és szemtelenséget nem tűrő volt.
- Jöttem elbúcsúzni a bátyámtól. Miért, tán megtiltod?
- Igen - Thor hangja semleges volt, miközben örök hűséget fogadott Jane Fosternek. Loki arca megrándult.
- Többet ne lássalak Thor közelében.
- Nem fogsz.
Loki lehajtotta a fejét és elindult kifelé. A pisztoly jéghidegen pihent a kabátja zsebében.
A vendégek felsikoltottak, amikor kintről egy lövés hasította fel a csendet.


2 megjegyzés

  1. megint csak: hnggggggggggg
    No jó, tehát nekem végem. Egy mazochista állat vagyok, angstot kérni Tőled, az angstok zsenijétől olyan volt, mint megkérni Smaugot, hogy csak úgy szeretetből leheljen rám. Nyááá. Hová a fenébe ásod te magad amikor pontosan ezt kértem és jézusom, le vagyok csapva, ki vagyok nyírva, és éreztem, igen, hogy ebből valami nagyon gyötrelmes fog kisülni és mi mást csinálna ez az elcseszett és elcseszettül csodálatos drámahercegnő, mint hogy az esküvőn legyen öngyilkos?
    Egyszerűen bámulatos lett és imádom és most vérzem. Köszönöm ezt a hitetlen megtiszteltetést és ezt a remek történetet, perpillanat a nevemet sem tudom, csak azt, hogy dögöljmegOdin...!

    VálaszTörlés
  2. Akkor sehova nem ásom. :D
    Odin meg is fog a Thor háromban, ez vigasztal csak engem is (ezért mondogatom folyton ilyenkor).
    Örömmel írtam ezt neked, mert megérdemled, és mert nagyon jó kis ötleteket adsz. :)

    VálaszTörlés

© Halucynowaa | WS | X X X