oldalak

2014. június 19., csütörtök

Teen!FrostIron Eva Reyklaninak



Egy pikáns, forró teen!FrostIron-t kértél tőlem. A teen és a FrostIron meg volt, a többit nem tudom, hogy sikerült e teljesítenem. :/ Hogy ilyen sokáig tartott, arra nincsen mentségem, sajnálom. :(




Lokiról tudni kell, hogy gyűlölte a bulikat. Nagyon. És gyűlölte a sovány testét, amire hiába rakott izmokat, soha nem lett olyan látványos, mint a bátyjáé. Rühellte a fekete haját, a zöld szemét, a kóros sápadtságát, amivel annyira elütött a családjától. Persze azt már megtudta, hogy miért, közvetlenül az előtt, hogy Midgardra küldték az egyetlen hősképző csoporthoz, ahol vele egykorú 17-19 éves különleges képességű fiatalok voltak (halandók persze). Ja, és ne felejtsük el, hogy Thort is rühellte. Az egyetlen dolog amit imádott az a mágia volt, ami csak úgy lüktetett benne, és amilyen hatalma senki másnak nem volt. És ez elégedettséget ültetett a gondolataiba. Eldöntötte, hogy szarik a világra. Thor ugyan próbálkozott terelgetni egy olyan irányba amely tele volt fölösleges morális akadályokkal, és egyéb marhaságokkal, de őt ilyenkor hamar le is rázta.
- Menj a pokolba Thor, azt csinálok, amit akarok. 
Odin ezt nem igazán preferálta, ezért is küldte el öt hónappal ezelőtt. Most meg itt van, egy ostoba buliban, még ostobább emberekkel körülvéve.
Magányosan üldögélt és kék koktélt iszogatott, közben unaloműzés céljából tervezgette, milyen trükkökkel lehetne ennek az röhejes party-nak a végét venni. Persze anélkül, hogy lebuktatná magát.
- Szeva Gandalf, mizujs?
Lokit merengéséből a milliárdos csemete, Tony Stark szakította ki otromba módon. Stark a híres fegyvergyártó cég alapítójának, Howard Starknak egyetlen gyereke volt. Semmi különleges nem volt benne, leszámítva a reaktorát a mellkasában, amit állítólag ő rakott össze, de mi célból, és miért van beleépítve, azt senki nem tudta biztosan. Egyesek szerint mert egy android,amit Loki elképesztően nagy idiótaságnak tartott. Ha android lenne, akkor nem szegne át kényszeresen minden szabályt és nem dugna meg minden élő nőnemű személyt ebben a létesítményben. Mások szerint az apja így akarta irányítani, de nem sikerült neki, ezért inkább ideküldte.
- Mit akarsz? - belekortyolt a koktéljába. Stark megvonta a vállát.
- Beszélgetni.
Loki meglepődött bár ez nem látszott az arcán.
- Beszélgetni. És mégis miről beszélhetnék egy magadfajta jelentéktelen halandó féreggel?
Tony-ban felment a pumpa, az isten szempontjából teljesen értelmetlenül.
- Tudod mit, Loki, menj a kurva anyádba! Egy bunkó köcsög vagy, egy érzelmi analfabéta, de én vagyok a leghülyébb, mert azt hittem a többiek tévednek, nem vagy olyan pszichopata, és lehet veled normálisan beszélni. Remélem, most elégedett és boldog vagy. És baszódj meg! - azzal sarkon fordult, és elment. Loki most már nyíltan megdöbbenve bámult utána.
Tony dühösen caplatott keresztül a bulizó srácokon. Jó ideje figyelte az asgardit, beszerzett róla minden infót amit csak lehetett, most végre összeszedte a bátorságát, és megszólította. Halk sóhajjal elemelt egy pohár whiskyt. Ennyit a SHIELD szabályairól, amit mindig betartattak. A tiltó lista csúcsán az alkohol fogyasztás van. De miért kellett ilyen vasparasztnak lennie? És ő miért nem tudott lazán reagálni rá, ahogy másoknál teszi? Elcseszte az egész dolgot, most már esélye sem lesz felszedni a srácot.
- Egy idióta vagy, Tony. - morogta maga elé.
- Ezzel egyet kell értenem. - Loki elegánsan mellé sétált. Még mindig egy koktélt iszogatott. Stark idegei sikítva rohangásztak, és követelték az elfuserált királyfi azonnali orrba verését, amire tulajdonosuk nagyon is hajlott. Bár volt egy olyan sansza, hogy ő jönne ki belőle rosszul, de ha egy orrtörést sikerülne applikálnia az arcára, már megérné dolog. De ezt mind elmosta az ár, amikor a másik megszólalt.
- Sajnálom. - Tony elejtette a poharát döbbenetében.
- Te most bocsánatot kértél tőlem? - Loki idegesen toporgott. - Miért?
A félisten még idegesebb lett. Most mit mondjon? Hogy nem akarta megbántani? Ami nem lenne teljesen igaz. Vagy igen. Mindegy. Nem ő lenne a trükkök istene, ha nem tudna terelni.
- Inkább te beszélj arról. - hanyag mozdulattal a mellkasa felé mutatott. Tony arca zárkózottá vált.
- Meg kell hagyni, tudod terelni a témát.
Loki felnevetett, amitől a másik megborzongott.
- A hazugságok és a csalások istene vagyok. Mit vársz?
Tony elvigyorodott és tekintetét az egyik táncoló párocskára szegezte.
- Mi lenne, ha nem csak néznéd őket? - Loki lehelete csiklandozta a fülét, és érezte, hogy a másik szinte rásimul a hátára.
- Ez felhívás keringőre? - fordult meg. Loki arca alig pár centire volt tőle, és hihetetlenül zöld szeme őt fürkészte, éhes és kíváncsi tekintettel. Tony gyomra megugrott. - Akár annak is veheted.
A zseni megnyalta a száját.
- Benne vagyok.
Loki elvigyorodott, megragadta és magához húzta. A fenekére csúsztatta a kezét.
- Hékás! Nem vagyok egy csaj! - Tony méltatlankodásának élét elvette a kis sóhaja. Észre sem vették, hogy ringanak a zene ritmusára. Loki ölelése szorosabb lett, Tony a nyaka köré kulcsolta a kezeit.
- Tony!
A megszólított úgy érezte, mintha valaki leöntötte volna hideg vízzel, kiszakította a kábító ködből. Kibontakozott az ölelésből, pont időben, mert Steve Rogers igyekezett feléjük.
- Steve... - zavartan megvakarta a fejét.
- Tony, végre. Gyere gyorsan.
- Minek? Kezdem jól érezni magam.
- Azt látom - Rogers óvatos pillantást vetett Lokira - de apád van itt.
Erre a kijelentésre Stark arca elkomorodott, és szótlanul követte a kifelé igyekvő szőkét. Loki ingerülten nézett utánuk, mágiájának csápjai üresen tekeregtek, keresve azt a rendkívül vonzó erőt, amit eddig körülfontak, de végül visszavonultak. Egy jó félórácskát maradt még, várta, hátha visszajön hozzá, de ez nem történt meg. Elégedetlen szusszantással, kivonult a folyosóra, egyenesen a szobája felé vette az irányt. Lépéseinek hangját visszaverték a falak, ami csak még jobban felidegesítette. Ha az az ostoba Rogers nem avatkozik közbe, mostanra már a zseni alatta nyöszörögne a kéjtől. Összeszűkített szemekkel tervezte magában, hogyan fog bosszút állni az őt megzavaró ostoba, szőke halandón. A szekrényébe rejthetne valamit, de az a baj, hogy biztosan lebukna, hiszen ezt a cselét már Bartonon és Romanoffon ellőtte. Kész öröm volt Barton sikítását hallgatni, amikor egy csomó patkány áramlott ki a szekrényéből, míg Natasha csak egy undorodó pillantással reagált a tulajdonát ért inzultusra. Aztán eszébe jutott a nagy ötlet. Megcsillanó szemekkel kanyarodott be a szobája folyosójára, hogy beszerezze a tervéhez szükséges dolgokat, amikor valaki teljes erőből nekirohant. Az illetőnek nem sikerült felborítania, csak megingott egy pillanatra, de ahogy lepattant róla szuszt sikeresen kiszorította belőle. Már nyitotta a száját, hogy jól lehordja, de végül csak a másik neve bukott ki rajta.
- Stark?
Tony megilletődve pislogott, és gyorsan megtörölte az arcát, de Loki éppen elcsípte azt az egy csepp könnyet a szeme sarkában. Aztán már más foglalta le. A mágiája újra nekilendült, hogy minél közelebb tudhassa magához a másik testét. Loki összeszorított fogakkal lépett hátrébb, holott éppen az ellenkezőjére vágyott. Közben Stark feltápászkodott és leporolta a nadrágját.
- Bocsánat, nem figyeltem.
Loki meg rá nem figyelt, helyette a másik száját tüntette ki figyelmével. Élesen beszívta a levegőt.
- Loki, minden rend... - mondandóját a fekete hajú ajkai szorították bele, akinek eddig tartott az önuralma. Tony felnyögött a váratlan hevességtől meg attól, ahogy a háta a falnak csapódott, de nem lökte el, belekapaszkodott az isten karjaiba, és viszonozta a csókot. Erre várt, amióta csak együtt táncoltak. Mit érdekelte őt az apja, akivel nem régen vitatkozott össze csúnyán. Megint. Nem, most csak a másik ajka számított, ami teljesen tűzbe hozta. Loki, ahogy Stark visszacsókolt, teljesen elvesztette az irányítást a gondolatai fölött, csak a vágy maradt, hogy minél hamarabb megkaphassa a másikat.
Sajnos levegőre viszont mind a kettejüknek szükséges volt, zihálva váltak el az ajkaik. Loki a milliárdos csemete nyakára tapadt, megszívva a bőrt, mire Tony lehunyt szemmel felnyögött és hátra döntötte a fejét. A legközelebbi tiszta pillanata már az ágyon érte, és egy huppanással már rajta is feküdt, felette a csábítójával. Halkan zihálva tekintet fel Lokira aki csak nézte őt azokkal a csodás méregzöld szemekkel, elnyílt, kissé már duzzadt ajkakkal. Tony érezte, hogy elvörösödik, mint egy szűz csaj. Aztán a fekete végre felhagyott a bámulással és a nyakához hajolt, mélyen beszívta az illatát és végig nyalt rajta, kezeivel lágyan simogatta az oldalát. Stark keze a hajába túrt és felnyögött. Loki teljesen belekábult az érzésekbe, hiába dübörgött a fejében, hogy ez mennyire szentimentális és mennyire nem illik ez hozzá. Mert túl jó volt. Vibráló simítások, csókok és harapások követték egymást kaotikus összevisszaságban. Már meztelenek voltak mind a ketten és teljesen összesimultak, mindenhol, és Tony elvesztette a kapcsolatot a külvilággal, egyedül Loki létezett. Merevedéseik össze-össze dörzsölődtek, a tempó gyorsult, és minden felrobbant.

A csendet csak a zihálásuk hangja törte meg.
- Huhh... - Tony a félisten nyakához bújt. - Nem vagy semmi.
Loki elvigyorodott. Tökéletesen kielégültnek érezte magát, és már a mágiája sem rendetlenkedett.
- Tisztában vagyok vele.
Stark felhorkantott.
- Ennyire ne legyél szerény.
Kis csend telepedett a szobára. Megint.
- Esetleg, leszállhatnál rólam, mert rohadt nehéz vagy.
Loki felkuncogott és legördült róla, de úgy helyezkedett, hogy a karjuk és a lábuk összeérjen.
- Köszönöm. Szereted a mozit?
Ránézett Tony-ra, de az csak a plafont figyelte.
- Egyszer voltam egyben. Egész tűrhető.
- Na, az király. Arra gondoltam, hogy elmehetnénk megnézni egy filmet. Egy sorozat filmadaptációjának a második része most a nagy sláger, az a címe, Star Trek:Into Darkness, és ha lenne kedved akkor megcsekkolhatnánk együtt. Persze, ha nincsen kedved, akkor nem kell.
- Szívesen elmegyek veled megnézni.
Tony végre rátekintett. Loki szemei vidámságtól csillogtak, szája sarkában pedig egy kis mosoly fészkelte be magát. Stark szélesen elvigyorodott, és hozzábújt. Pillanatokon belül már aludt is.
Loki megvárta amíg mély álomba merült, aztán felöltözött és elment.

***

Steve teljes döbbenettel állt kezében a pajzsával. A pajzsa, amely eddig kék-piros sávos volt középen egy fehér csillaggal. És amely most undorító rózsaszínbe pompázott, megspékelve kis fehér és világos kék szalagokkal. Loki széles vigyorral a képén nézte a szerencsétlen szőke férfit, akit Natasha és Bruce vigasztalt, míg Clint inkább próbálta elfojtani a röhögését.
- Ez e te műved? - Tony félre billentett fejjel várta a választ.
- Nem.
- Nem hiszek neked. Simán kinézem belőled, hogy te tetted. - Loki felvonta a szemöldökét.
- Ez fájt, de nem fogjuk lekésni a filmet? - Öles léptekkel elindult kifelé.
Tony felsóhajtott, és követte.

7 megjegyzés

  1. Hát én erre csak annyit tudok mondani, hogy ahrrrrr, meg hogy raaaaaaaaawr *-* Egyszerűen fantasztikus volt! Loki, a kis mocsok, de szexi mocsok, és Tony, ó kicsi szívem, szard le a fatert, ott van neked Loki fiú - Star Treket néznek. Na ne :D Imádlak!
    Az elején Tony kifakadása állatira tetszett, de lényegében az egészet imádtam atól zéig.
    Köszönöm az élményt♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. *kézdörzsölés, mosoly* Star Trek az Star Trek, a jó múltkori Khan/Loki ficem után úgy éreztem, hogy ez nem maradhat ki. :D

      Törlés
    2. Király, a blogspot lehagyta a másik felét. :( Köszönöm, hogy hagytál kritikát! :)

      Törlés
  2. Teen!Frostiron, hát ilyet is olvasni *-* Nagyon édes volt, megígértem, hogy pótolok, amint tudom, a többit is elolvasom, de azt hiszem, már ez is haladás :D Imádom ezt a párost a te tálalásodban, bár nem szeretem, ha Tony van alul, de te megszerettetted velem még ezt is :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálam Tony mindig alul van, bár fogalmam sincs, hogy miért. xD
      Köszi, hogy hagytál véleményt! :)

      Törlés
  3. Ezt Most Nekem???
    De édes vagy máááár! Az a nagy helyzet, hogy én már teljesen el is felejtettem, szóval ha nem mondod, valószínűleg nem jövök rá, hogy tényleg kértem, sőt az az igazság, hogy még most se nagyon jut eszembe, de kit érdekel, amikor hoztad és az enyém és nem adom és a drágaszágom! De cuki vagy már
    Egy dolog ötlött szemembe: először is az izmokat nem pakoljuk, max csak a dobozokat, de tényleg ennyibe tudok csak belekötni.
    A többi iszonyúan édes volt, mármint tök jó Frostiorn, kamasz szerelem minden ami kell!
    Megvigyorogtatott és elbűvölt ez így késő estte és az, hogy Star Treket néznek! Kész, végem van. Imádom, ha nem tűnt volna még fel. Óh és csókoltatom Lokit, király ötlet volt rózsaszínűre festeni a pajzsot :)
    Óh és persze Tony kiakadt. Birtam.
    Az egészet.
    Köszönöm, hogy olvashattam!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. persze, hogy neked, hiszen a te kommented lett a századik, és mert megérdemled. :) (Meg mert A rombadőlt hídjaink.)
      Azt a kifejezést az osztályomban hallottam, és azzal gondoltam megpróbálom egy kicsit tinisebbre szegény Lokit. Ezek szerint nem sok sikerrel. xD
      Az lenne a csoda, ha Tony nem akadna ki Lokin. xD
      Úgy örülök, hogy tetszett, én köszönöm, hogy hagytál kritikát! ^^ *nagy ölelés*

      Törlés

© Halucynowaa | WS | X X X